A Szent László templom alapjaira épített növénytemplom

Bátkay Domonkos, jászóvári prépost még Mátyás király idejében került erre a vidékre. A Szent László forrás feletti tisztáson 1500 körül ő építtetett egy templomot, amit a törökök elpusztítottak, és a 19. században már teljesen romossá vált. Kétezerben már csak a földből itt-ott kiálló mészkövek jelezték az egykori épület nyomait.

Alaposabb terepszemle és megfigyelés után Szántai Lajos történész és Somlósi Lajos geobiológus arra a következtetésre jutottak, hogy a templom egyik része sokkal régebben, tehát a 13. századtól másfél évszázaddal korábban épülhetett. Miután az alapokat kitisztították, egy oldalsó, az erdő felé néző ajtó nyomai rajzolódtak ki. Ez a szokatlan, a korra nem jellemző építészeti megoldás arra enged következtetni, hogy a templom közelében egy kolostor is állhatott, aminek a nyomaira még nem bukkantak rá. Ezt a feltevést az is alátámasztani látszik, hogy egy 1788-ban készült térképen a Szent László templomtól nem messze egy másik épületet is feltüntettek, ami kissé lejjebb, az erdő irányában helyezkedett el.

A Szent László templom újjáépítésének gondolata Papp Anna polgármestert és Frankovics László, debrődi plébánost már évek óta foglalkoztatta. Mind ketten azt akarták, hogy a Szent László tisztáson a már az enyészet birtokába kerülő romokból újra templom legyen, és az ötvenes évek végén betiltott búcsújárást újra indítsák. Szántai Lajos történész biztatására és közbenjárására 2006 tavaszán Tamás Gábor építész tervei alapján megkezdődött a középkori templom alapjainak a kiásása és megerősítése. Ezeket a munkákat Szabó Fecsu Károly irányította, aki a Debrődi Községi Hivatal mellet az egyik legfőbb támogatója volt a templom újjászületésének.

Sajnos a sors közbeszólt, Papp Anna 2006. szeptember 29-én – húsz évnyi polgármesteri megbízatása után – tragikus hirtelenséggel elhunyt, s így a templom építése is megszakadt. A munkálatokat 2007 tavaszán az új polgármesternőnek, Papp Adriannának sikerült a község képviselőtestületének támogatásával újra elindítani.

Mivel ez a templom a Szlovák Paradicsom közvetlen közelében található, felújításához a környezetvédelmi hivatal csak természetes anyagok és környezetbarát technológiák felhasználását engedélyezte. Tamás Gábor ezt szem előtt tartva készítette el a terveket, különös tekintettel a templom belsejéből kinőtt fákra. Ennek az európai szinten is egyedülálló vörösfenyő-konstrukciónak a felépítésére a bódvaszilasi Pozsgay Imre és Társa Bt.-t kérte fel a Debrődi Községi Hivatal. A torony tetején levő keresztet Cselényi Árpád, tornaljai képzőművész, a szentély feletti keresztet pedig Kiss László, encsi képzőművész készítette. A Tamás Gábor által tervezett különleges formájú kereszteket mindkét művész adományként ajánlotta fel. Az Úr asztala egy travertin kőtömb, melyet Szabó Fecsu Károly ajándékozott a templomnak. A tervek kidolgozásában még részt vett Csóka Balázs építész-munkatárs, Pongor László statikus, Szűcs Gábor táj-és kertépítész, Pásztor Péter építész, Somlósi Lajos geobiológus és Szántai Lajos történész. A konstrukciót a környéken honos növényekkel futtatják be, a szentély körül pedig különleges fajtájú futórózsákat ültettek, melyet Márk Gergely rózsanemesítő ajánlott fel. A templomot a 2007. szeptember 15-én szentelték fel.

A Szent László növénytemplom Debrőd község tulajdonát képezi és a helyi önkormányzat, a korábbi szlovák kormány, valamint a helybéli és határon túli hívek munka-, illetve pénzbeli támogatásának eredményeképpen épülhetett újjá. Sok magánszemély és intézmény mellett Kassa város és Kassa megye önkormányzata is támogatta ezt a rendkívüli kezdeményezést, mely a környék egyik legkiemelkedőbb látványossága.